A HOMEOPÁTIÁS KEZELÉS ALAPSZABÁLYAI
avagy
Miért rossz és eredménytelen sok homeopátiás felírás?

Pár napja egy levélíró a következő kérdést intézte hozzám: „Böngésztem az oldalát, és szeretnék Öntől valamit megkérdezni. Generalizált szorongásra és közepes depresszióra alkati kezelést kapok. Alkati szerem a Sulphur, melyből CH 15 hígításban heti 10 golyót kell bevenni. Gondolja, hogy ez megfelelő potencia?”

Gyors válasz: Természetesen nem. A homeopátia egyik alapszabálya, hogy a potencia nagyságát a panasz milyensége határozza meg: A fizikai tünetekre alacsony, a lelki, szellemi tünetekre magas potenciában kell adagolni a szereket. A C 15 alacsony potenciának számít, ezekkel csak a (akut) fizikai panaszokat lehet eredményesen kezelni. Alkati kezelésre, különösen, ha a páciens fő panasza idegi eredetű, a C 15 nem alkalmas.

Válaszom vétele után a levélíró második levele még jobban megdöbbentett: „A CH 15-öt abbahagyom. Volt tőle némi javulás (ha attól volt egyáltalán, mert szedtem Coffea crudat és Lachesis mutust napi 1x5 ugyancsak CH 15-ben) és heti egyszer Phoshporicum acidum-ot (15 CH). Panaszaim viszont megint visszatértek.”

A levélíróval közöltem, hogy az általa felvetett problémára a honlapon adok választ, annál is inkább, mert naponta kapok az övééhez hasonló leírást. Számtalan levélíró számol be hasonló „homeopátiás kezelésről”. Szerek tömegét kapják viszonylag alacsony potenciában – általában C 15-ben – heteken, sőt hónapokon (találkoztam már éveken) keresztül, ráadásul egyszerre többet.

Ez az adagolási szisztéma – melyet nem értek, hogy honnan és miért terjedt el Magyarországon –, egyúttal egy másik kérdést is érint, nevezetesen azt, amit több cikkemben úgy írtam le, hogy a „nagy” szereknek alacsony potenciában való elpocsékolása megakadályozza, hogy e szerek később, amikor szükség lenne rájuk, magas potenciában hatni tudjanak. Többen kérték, hogy adjam meg ennek okát, de „tudományosan” nemigen tudtam ezt szabatosan megtenni, inkább a józan paraszti észre és a tapasztalatra hivatkoztam. Nos, most azt hiszem, egy újabb bizonyítékát találtam meg e kijelentésemnek.

A két felvetés tehát a következő: Miért nem helyes, sőt kifejezetten káros krónikus panasz esetén egyszerre több szer – és a komplex szerek – alacsony potenciában való rendszeres szedése, és miért káros a „nagy” szerek alacsony potenciában való szedése?

De mielőtt megadom rájuk választ, érdekességképpen két másik levélíró „listáját” is megadom.
     Az első egy két és féléves kislány esete, aki a homeopata gyerekorvostól a következő szereket kapta: Silicea C30 és Calc-p D 6 hetente egyszer, együtt Mag-p D 6-tal tíznaponta, ezek mind három hónapig. Ezek mellé minden este Cham C 15 és Stram C 15. Tíz nap után a Stram helyett Med C30. Később ezek mellé jött még Psor C 30 tíz naponta, és a Silicea mellé Lyc C 30 és Coffea.

A másik egy 50 év körüli nő, ő ezeket kapta: Első felírásban ezek a szerek szerepeltek mind egyszerre: Kali-c CH 15 hetente háromszor, Arg-n CH 15 minden reggel, Ign CH 15 minden este, Thuj CH 15 hetente kétszer.
     Mivel a szerek nem segítettek, két hét múlva ezek váltották fel őket: Thuj CH 15 hetente háromszor, Sep CH 15 hetente háromszor, Nux-v CH 9 minden reggel.
     Újabb három hét múlva: Graph CH 15 hetente háromszor, Thuj maradt, ezekhez másfél hónap múlva társult még az Arg-n CH 15 naponta.
     Két hónap múlva újabb felírások: Arg-n CH 30 minden reggel, Ign CH 15 minden este, Gels CH 15 minden este, Thuj CH 15 hetente háromszor, Graph CH 15 hetente egyszer.
     A felsorolást itt abbahagyom, pedig a történet ugyanígy tartott még tovább is.

Hahnemann híres volt vérmes természetéről, és ha ő olvasott vagy olvasott volna ilyen leírásokat, minden bizonnyal borzalmas kirohanást rendezett volna a felíró orvosokkal szemben. Bevallom, hogy egyre inkább megértem őt és eljárását. A homeopátiának, ennek a csodálatos és hasznos (mondhatnám egyedül helyes) gyógymódnak ilyen fokú eltorzítása, rossz hírbe hozása, alapszabályainak gondatlan és önkényes semmibevétele stb. egyszerűen elképesztő és rendkívül sajnálatos!

A homeopátia alapszabályai az adagolás kérdésében, melyek az alapelvekből erednek, a következők:
     1. Egyszerre csak egy szert lehet adni. Ez alól kivételek az akut „végveszélyes” esetek, vagyis azok, melyekben vagy a fájdalom nagyon nagy, vagy az élet kerül veszélybe. Ilyenkor, és egyedül ilyenkor engedett meg – és ez is csak az időmegtakarítás céljából –, hogy egyszerre több szert kapjon a beteg, úgy, hogy egy pohár vízben több szer 4-5 golyóját feloldva a vizet elkortyoltatjuk a beteggel. Ezt is csak maximum egy napig, hiszen, ha ennyi idő alatt nem segítenek, akkor később sem fognak segíteni. De több szert hosszú időn keresztül folyamatosan együtt szedetni, szigorúan tilos!
     2. A homeopátiás szereket semmilyen potenciában nem lehet heteken, hónapokon keresztül szedni! Még a legalacsonyabbakat, tehát a D 10 alattiakat sem, nemhogy a C 15, C 30-asokat! Aki heteken keresztül folyamatosan ugyanazt a szert szedi, ráadásul ugyanabban a potenciában, az gyógyszervizsgálatot hajt magán végre! Vagyis olyan tüneteket szerez be magának válogatás nélkül, amilyeneket a szer képes – akinél megvannak – gyógyítani.
     3. Alkati kezelést, vagyis a krónikus betegségek kezelését nem lehet, sőt tilos alacsony potenciában végezni! A homeopátia gyógyító hatása nem csak a helyes szertől, de az adagolás potenciájától is függ. Ugyanis kizárólag a magas vagy LM potenciák képesek a szervezet egészére és mélyére hatni!

Végül, és ez a legrosszabb az egész történetben: akiket a fentebb vázolt módon, tehát az alapszabályok súlyos megszegésével kezeltek, azoknál a homeopátia később sem, vagy alig fog működni! Hogy meddig nem működik, és hogy rendbe lehet-e egyáltalán hozni az így okozott károkat, nos, ez valószínűleg egyénileg változik. De meggyőződésem, és Risch professzor tapasztalata is az, hogy vannak olyan esetek, melyeket végleg elront az ilyen fokú visszaélés!

Amikor én elkezdtem a homeopátiával foglalkozni, egyszerre tíz ismerősömet vittem el ugyanahhoz a homeopatához. A tízből kilencnél nem találta meg a helyes alkati szert. És mégis, mivel mind a tízen ekkor kaptunk életünkben először homeopátiás szert, valamilyen mértékben mindannyian reagáltunk a kapott magas potenciájú szerre (mindannyian C 10 M-t kaptunk, mégpedig egyetlen bogyót), általában úgy, hogy a következő, már helyes alkati szer azonnal hatott. Akkor is, és azóta is, az a tapasztalatom, hogy a homeopátiás szerek annyira másképp, és annyira kedvező módon avatkoznak be az ember életébe, hogy a szervezet „felujjong” tőle, még az esetleg helytelen választású szertől is! Könyvemben is beszámoltam erről, úgy fogalmaztam, hogy még a helytelen homeopátiás szer is használ valamit. Ha viszont, a szervezetet folyamatosan „bombázzák” alacsony potenciájú homeopátiás szerekkel, az immúnissá válik az információ-bevitel e formájára. Ez a legsúlyosabb kár, ami a fentebb lírt és más helytelen adagolásoknál történik!
     Ez minden területen így működik. Ha valakinek egyetlen rádiója van, abban egyetlen híradás, akkor annak híreit hallgatva, az ember jól-informáltnak érzi magát, aminek alapján kialakul egy világképe, kialakul a gondolkodási módja. Ha viszont többtíz készülékből többszáz adón keresztül napi 24 órában kap információkat, az nem jól-informáltságot, hanem zűrzavart és esetleg idegösszeomlást, sőt komoly betegségeket okoz.
     A homeopátiás szerek szintén információ átadással gyógyítanak. Ha a szervezet egyszerre és folyamatosan minden oldalról információk áradatát kapja, melyeket egyidőben kellene feldolgoznia, feladja a harcot. És rossz esetben az információ felvételének képessége is oly módon megsérül, hogy később erre a fajta behatásra már nem képes reagálni! Mondhatjuk, hogy a felvevő antennái megsérülnek. Hogy ez a sérülés gyógyítható vagy visszafordíthatatlan már, nos, ez minden esetben más és más.
     Mindenesetre erről a lehetőségről nem szabad elfeledkezni az „elrontott” eseteknél. Nagyon valószínű, hogy sokszor emiatt nem képes a legjobban kiválasztott szer működni, ami mind a betegnél, mind az orvosnál frusztrációt okoz, holott a „hiba” nem náluk van, hanem a korábbi elrontott kezelésből ered.

Ez magyarázza azt, hogy azokat, akik még soha nem szedtek homeopátiás szert, sokkal könnyebb gyógyítani, mint azokat, akik már többször részesültek helytelen adagolású kezelésben.

A kérdés ezek után az, hogy mit csináljon az a beteg, akit ezen a helytelen és ma nagyon elterjedt módon kezelnek (valószínűleg a francia gyógyszergyártó nyomására, kurzusai és ajánlásai alapján):
     1. Ha biztos abban, hogy a kezelőorvosa legalább a helyes szerét megtalálta, és bízik is benne, akkor ne szóljon neki, de vegye be a felírt szert a helyes potenciában (ennek a honlap számos oldalán vagy a megfelelő, nem Boiron-os könyvekben utánanézhet).
     2. Ha a helytelen adagolás miatt elvesztette a bizalmát az orvosában, akkor inkább hagyja ott. Akármilyen furcsán hangzik, de az a véleményem, hogy a számára szóba jöhető és egyébként is fontos polychrestek és anti-miazmatikus szerek több hetes várakozással és egymás után történő beszedése magas potenciában kevesebb kárt okoz, mint az itt kárhoztatott módszer. Egy biztos, nem teszi lehetetlenné, hogy később egy helyes szer megfelelően hatni tudjon.
     3. Ha már túl van több sikertelen és helytelen kezelésen, és szeretné rendbe hozni azt, akkor a következőkkel kell megpróbálkoznia: Azonnal hagyja abba az összes szer szedését. Várjon, ameddig csak bír (legalább két hónapig), és ne szedjen semmit. Ehelyett igyon illatos teákat, szopogasson mentolos cukorkát, fogyasszon annyi kávét, amennyi nem árt meg. Utána csináljon egy Sulf C 30-as kúrát legalább egy hónapig, aztán egy Nux-v C 30-as kúrát egy hónapig (egy kúra = hetente egy adag), és egy Thuj C 30-as kúrát egy hónapig. Utána megint várjon. És csak ezek után próbálkozzon meg a helyes szerrel, a helyes adagolásban.

[Egy olvasó felhívta a figyelmemet, hogy a kávé, mentol, kámfor antidotáló hatásáról írt ezen megjegyzésem: „Ehelyett igyon illatos teákat, szopogasson mentolos cukorkát, fogyasszon annyi kávét, amennyi nem árt meg.” összevetve egy másik oldalon leírtakkal: könnyen félreérthető. Nevezetesen az adagolási szabályoknál leírtakkal: Az antidotálást „feketekávéval, mentollal, kámforral végzik, vagyis azokkal az anyagokkal, melyektől a homeopátiás szereket távol kell tartani, és amelyeket minden homeopátiás könyv felsorol. Ezek azonban csak a beszedést követő fél órában fejtik ki semlegesítő hatásukat.”
     Nos a magyarázat a következő: Ha egy homeopátiás szer helyes, akkor az olyan, mint amikor például két űrhajó összekapcsolódik: Ha megtörtént az összekapcsolás – mondjuk egy fél óra alatt – akkor már semmi nem térítheti el őket egymástól. De ha a két űrhajó részei nem illenek egymáshoz, azaz a homeopátiás szer rossz választás volt, akkor nem tud gyorsan létrejönni az összekapcsolódás, a szer és a szervezet „befogadó-pontjai” mintegy egymás mellett mozognak, folyton egy kicsit ide, egy kicsit oda, és ilyenkor sok minden, például kávé, mentol stb. végleg eltérítheti őket egymástól. Tehát, ha a homeopátiás szer jól választott volt, akkor sok antidotáló szer kb. egy fél óra múlva már hiába akarja megakadályozni az „összekapcsolódást”, mert az már létrejött. Ha viszont a választás rossz volt – hiszen a 3. pontban ilyen esetre adtam tanácsot –, ami miatt az „összekapcsolódás” vagy egyáltalán nem jött létre vagy elhúzódik, akkor a szabadon mozgó, kapcsolódni akaró, de nem tudó részeket később is semlegesíteni tudják, így az összekapcsolódást meg tudják akadályozni.]

A fenti orvosi felírásokban még az is elképesztő, hogy Coffeát is adtak a többi szer mellé. A Coffea tíz szerből kilencnek az antidotja. Vagyis, eleve megszünteti a vele együtt, vagy előtte, vagy utána beszedett homeopátiás szerek hatását!

És az is, hogy azt mondják a betegnek, a kapott szerek közül az egyik az „alkati” szere. Egy alkati szerrel egyidőben, melynek egyedüli feladata a szervezet egészére hatni, annak működését befolyásolni, „átprogramozni”, képtelenség más „egyszerű” szereket adni! Legfeljebb a nozódák, az anti-miazmatikus szerek vagy az organotrop szerek (vagy egy fájdalmas külső hatásra – nem első rosszabbodásként vagy tisztulás miatt – keletkezett akut panasz kezelése) jöhetnek szóba, azonban az utóbbiak kivételével, ezek sem egyszerre, hanem csak közben, vagy után, és nem azonos potenciában!


Feltéve: 2013. március 24.


Miért rossz és eredménytelen sok homeopátiás felírás?
Folytatás

Ezt az oldalt olyan levelek idézésével kezdtem, melyben helytelen adagolású kezelésekről számoltak be a honlap olvasói. A napokban olyan levelet kaptam, melyben – számomra – egy ezidáig még ismeretlen és az összes eddiginél elképesztőbb és hibásabb módszert írt le a levélíró. Íme a levél (kozmetikázás nélkül):

»Az egészségügyi problémáim a követezők:
     Pajzsmirigy-alulműködés, vashiányos vérszegénység, candida, epe-máj működési zavar, húgyúti-nőgyógyászati problémák candidától.
Az alábbi szereket kaptam. Az alkati szeremet is megtudtam (Nat-m), melyből majd 1000-es fog kelleni elvileg, ha a tünetek előbb kezelve lettek, azaz a szervezet fel lett készítve az alkati szerre. [!]
     – A nyirokmirigyekre: Phytolacca 9 CH napi 1x5;
     – Sóhajtozásra: Ignatia 15 CH /ez jött ki a gép szerint / 1x5;
     – Epe-máj: Íris verzicolor 9 CH napi 1x5;
     – Vashiányos vérszegénység: China 9 CH napi 1x5, majd ha elfogyott, China 15 CH;
     – Vashiányos vérszegénység: Ferrum phosphoricum 30 CH heti 1x5; és Carbo vegetabilis 9 CH napi 1x5;
     – Krónikus gyulladásokra: Mercurius solubilis 15 CH napi 1 x5, ha elfogyott, váltani Silicea 15 CH napi 1x5.«

Az összes eddig hallott „helytelen módszer” közül, azt hiszem, ez a mostani viszi el a pálmát: hiszen szinte egyetlen homeopátiás törvényszerűség, elv sincs, melyet ne sértene meg! A homeopátia lényege, hogy nem tüneteket kezel, hanem a beteget! Testi, lelki bajaival együtt, nem ízekre szedve, mint a hivatalos orvoslás!
     Hahnemann pont azt tanította és a homeopátia pont azt vallja – alapvetően ettől más, mint a hivatalos orvoslás –, hogy a tünetek egyetlen krónikus betegség különböző megnyilvánulási formái, a szervezetnek más-más helyen és módon megnyilvánuló igyekezete, hogy megszabaduljon az alap-bajától. Ezért óriási hiba a tüneteket egyenként különböző szerekkel elnyomni!

Csak azt tudom ajánlani, hogy akit ilyen módon kezel egy homeopata, az azonnal hagyja ott, és keressen más orvost.


Feltéve: 2013. július 8.


MODERN HOMEOPÁTIA

Ez a honlap tartja magát ahhoz az erkölcsi követelményhez, hogy elsősorban nem valami ellen, hanem valamiért száll síkra, de vannak pillanatok, amikor kénytelen lazítani ezen elven. Nevezetesen akkor, amikor az olvasói levelek olyan jelenségekről számolnak be, melyek egyértelműen negatív hatásúak, sőt károsak és sok embert érintenek.
     Eddig olyan levelekből idéztem, melyek a klasszikus homeopátia szabályait súlyosan felrúgó adagolási módszerekről tudósítottak, most olyanokból fogok, melyek megmagyarázzák e helytelen módszerek kialakulását és terjedését.

„Pénteken voltam a továbbképzésen. A Schüssler sókról beszéltek az első részben, az érdekes volt, mert nem foglalkoztam eddig ezekkel a sókkal. A második részben az előadó a DHU termékeket »reklámozta«. Sajnos főleg a komplex készítményekről beszélt. Van olyan orrspray, amiben a több összetevő között még nozódák is vannak. Egy ilyen komplex készítményről mindent összetevőt feljegyeztem. [Itt jön a készítmény neve, melyet a cikkben elhagyok] x. y. csepp: emésztési zavarokra, gyomor-bél rendszer működési zavaraira, túlterheltség, másnaposság és reflux esetén használatos. Az összetevői:
     Nux v. D2. D6, D10, D30, D200, és D1000 potenciában
     Lycopodium D2, D10, D30, D200, D1000 potenciában
     Bryonia D2, D6, D10, D30, D200, D1000 potenciában
     Colocynhis D3, D10, D30 és D200 potenciában
     Az adagolását lehet kezdeni úgy, hogy 15 percenként az első két órában 10 csepp.
     A legtöbb komplex szernél elhangzott, hogy sokáig szedhető. Csak azért ültem végig, mert a nap végén kaptuk meg az igazolást a kredit pontokról és erre szükségem volt. Igazából a klasszikus homeopátiáról általam eddig megtanultakkal – szinte minden, ami elhangzott – ellenkező volt. Egyébként sok védőnő, gyógyszerész asszisztens is volt az előadáson.”

Mindenki ismeri a gyógyszer-reklámok szövegét, melyek – mivel a törvény előírja – mindegyike így fejeződik be: „… kérdezze meg kezelő orvosát vagy gyógyszerészét”. A homeopátiás gyógyszereknél – mivel vény nélkül kaphatók – az átlagosnál gyakrabban tudakozódnak a vásárlók a gyógyszertárban, nagyon sokan a gyógyszerészektől kérdezik meg, hogy egy-egy panaszra mit vegyenek be.
     Erről a szokásról idézek most két levélből:
     1. „Silicea 5 CH-t és Causticum 9CH-t javasoltak a gyógyszertárban, 2X5 golyót naponta.”
     2. „Megvettük neki az oltás nozódáját, és az oltás előtti este, az oltás előtt, és az oltás után kapott 5-5 golyót, ezt javasolták a gyógyszertárban.”

A honlapon már többször írtam, hogy a homeopátiás kurzusok túlnyomó többségét a gyógyszergyártó cégek szervezik. Ezért nem csoda, hogy saját készítményeiket, saját elveiket (jobban mondva elvtelenségüket), saját elképzeléseiket terjesztik, reklámozzák. Ez ellen nem lehet tenni, de tudni kell, hogy ez így működik. Ahogy azt is tudni kell, amiről az első levél szerzője beszámolt, hogy az egészségügyben dolgozóknak kötelező „fejlődni”, azaz továbbképző kurzusokon részt venni, és ezért pont az a réteg, melynek képviselőivel a homeopátia iránt érdeklődők a gyógyszertárakban és rendelőkben találkoznak, tudását nagy részben ezekről a kurzusokról, és a gyógyszergyártó cégek képviselőitől szerzik. Ezért ezt figyelembe kell venniük, ha tanácsot kérnek!

A másik jelenség, melyről több olvasó beszámolt, az új módszerek terjedése, sőt térhódítása a homeopátiában a klasszikus homeopátia rovására.

A homeopátia nem csupán gyakorlati módszer, hanem elméleti tudomány, és mint ilyen elválaszthatatlan egy bizonyos világképtől. Aki nem mechanikusan szedi a bogyókat, hanem ismeri a homeopátia elvét, az egyfajta gondolkodásmódot, értékrendet is szerez a homeopátia alkalmazásával, vagy éppen azért fordul a homeopátia felé, mert már megvan neki ez a maitól teljesen eltérő értékrend és gondolkodásmód.
     A homeopátia nem materiális szemléletű, hisz a hagyomány fontosságában, tiszteli a régi nagy mesterek művét, bízik azok tapasztalatában és tudásában. De mindenekelőtt távol áll tőle minden újítási mánia: nem hiszi, hogy a jól bevált, kipróbált, bizonyított régi helyett mindenfajta kárászéletű újdonság a jó megoldás.

A mai világban a nap minden percében valami fantasztikus új módszerrel, új technikai csodával, új találmánnyal kápráztatják el a vásárlókat. Sajnos, ez az újítási mánia a homeopátiát is utolérte, sőt, mára szinte elönteni látszik.
     Ennek illusztrálásra újabb levélidézet következik:
     „Lányomat két éven keresztül kezeltük az. AXI Medica által rendelt, Voll-diagnosztikai módszerrel megállapított alkati szerrel. Ennek hatására a tünetek gyengébben ugyan, de jelentkeztek. Korábban pedig, kb. 2 évig a Medic-Poliklinikán kapott homeopátiás szerrel próbálkoztunk. – Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mit tartalmazott a lányunknak adott alkati szer. Komplex szer volt, ami több homeopátiás anyagból állt. – Úgy tudom, hogy a Voll-féle számítógépes elektorakupunktúrás diagnózis során a szervezet elektromos potenciálját mérik. A mérés során az ismert akupunktúrás pontokra ingeráramot bocsátanak, s közben egy speciális műszerrel mérik a szövetek vezetőképességét, azaz a szervezet válaszát. Ez alapján állapítják meg, hogy egy-egy homeopátiás szerre hogyan reagál a szervezet. A megfelelő homeopátiás szereket együttesen, komplex formában adják. Úgy véljük, hogy ez a módszer főként a pillanatnyi állapotot s reakciókat veszi figyelembe, és hiányossága lehet, hogy nem kapcsolja be a páciens adott körülményekre vonatkozó rendszeres, stabil reakcióit, szokásait.”

Mindezen olvasói levelek után megismétlem néhány tanácsomat:
     A klasszikus homeopátiának az a véleménye, hogy az oltás-kivezetésekre megvannak a jól bevált szerek, és nem kell mindenfajta oltás-nozódát szedetni helyettük. A Thuja és a Silicea évtizedeken keresztül bizonyította, hogy az oltások mellékhatásait, szövődményeit képes kezelni. Ezek a szerek homeopátiás készítmények, alkalmazásuk követi a homeopátia elveit, míg az ú. n. oltás-nozódák az izopátia termékei, melyek figyelmen kívül hagyják ezen elveket.

Semmilyen módon nem elfogadható, hogy a kezelő a betegnek ne mondja meg a kapott szer nevét. Az pedig végképp elfogadhatatlan, hogy alkati szerként komplex szereket adjanak! És az olvasónak abban is igaza van, hogy az ilyen mérések egy pillanatnyi és felületes állapotot képesek (ha egyáltalán ezt is képesek) csak rögzíteni. Ha valami, hát ez aztán végképp ellene mond a homeopátia alapeszméjének, éppen annak, ami miatt a legtöbb ember a homeopátia felé fordul segítségért.

Amiről az első levél írója beszámolt, mármint annak a bizonyos cseppnek az összetételéről, nos, az már végképp minden elképzelést felülmúl: Nem elég, hogy egyszerre adnak súlyos nagy polychresteket, de még ráadásul mindegyiket különböző potenciában is! Aki egy kicsit is foglalkozott már a homeopátia szabályaival, elveivel, az fel sem tudja fogni, hogyan lehetséges ez.

Mindezek ismeretében csak ismételni tudom magamat: ez a honlap a homeopátia klasszikus, mondhatnám eredeti, tiszta tanát; Hahnemann és legjobb követőinek módszerét ismerteti, azok alapján ad tanácsot, az ő eredményeiket, tapasztalataikat igyekszik tovább adni.

Feltéve: 2014. április 4.



VISSZA AZ „ONLINE TANFOLYAMHOZ”

VISSZA A GYAKORLATI HOMEOPÁTIA OLDALRA




KEZDŐLAP         ÉRDEKESSÉGEK         HÍREK         SAJÁTVÉR TERÁPIA         ELMÉLETI HOMEOPÁTIA

GYAKORLATI HOMEOPÁTIA            ALKATI KEZELÉS            GALÉRIA            GYAKORI KÉRDÉSEK

LEGÚJABB FRISSÍTÉSEK            KERESÉS A HONLAPON            KAPCSOLAT            HASZNOS LINKEK